Álmodat őrizem…
Most éppen álmodat őrizem,
Mit kérőn pilláidra súgott az est.
Szemem alvó testeden
Merengőn megpihen…
Rózsasziromként bomlik ki előttem
Életünk kéz a kézben, míg ismerős
Horkantás-dalaid hallgatom…
Lelked lelkemmel betakarom,
És az éj szent csöndjében érzem:
Örökre hozzád tartozom…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.