Rajz: Várnay-Nagy Orsolya - linó metszet

Rendületlenül őrized álmát,
Hallgatod éberen csöndes szuszogását.
Reméled igazul csöpped gyógyulását,
Találja meg végre új egyensúlyát.

Vonalak törnek föl belőled ezalatt
Kérik szívedet, fejedet, kezedet, egész magadat:

Ne gondolj kicsit lánykád bajára ma,
Kezedet hadd vezesse örök erő árama…

Valami őserő vezette kezemet,
Míg papírra vetettem, íveltem ezeket.
Aztán gondosan-pontosan linóba metszettem;
Lánykám gyógyulása fölött Vele őrködtem…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.